Magyarország tovább sodródik, lemaradva az európai főáramlattól, és a sodródáshoz még válságra sincs szüksége, állítják a Válságban és válság nélkül – a gazdaságpolitika rétegei címmel most megjelent tanulmánykötet szerzői: Csaba László, Győrffy Dóra, Muraközy László (szerkesztő) és Török Ádám. A kötetet a minap mutatták be a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon. A szerzők közül Csaba László betegsége miatt távol maradt.
Az ellenzéki párt számára elfogadhatatlan Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frissen kinevezett elnöke – derült ki Karácsony Gergelynek, a párt frakcióvezető-helyettesének szerda délután a budapesti Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. A hvg.hu-nak adott nyilatkozatából kiderült: pártja számára meglehetősen karcsú cél Tarlós István főpolgármesterségének megakadályozása.
Szigeti Péter egy, az Országos Választási Bizottságot (OVB) érintő törvénymódosításra kért korábban alkotmányossági normakontrollt, ezt most az általa irányított testület pénteken helybenhagyta. Egy másik döntés alapján szeptember 19-én és október 3-án tartják az időközi választásokat Békés megye 5. választókerületében. A kerület egyéni képviselőjét, a fideszes Domokos Lászlót az Országgyűlés az Állami Számvevőszék elnökévé választotta, ezért le kellett mondania parlamenti mandátumáról.
Az Észak-Koreába, hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba is akkreditált, szöuli magyar nagykövet, Lengyel Miklós a nyolcvanas években négy évet élt Észak-Koreában, kitűnően tud koreaiul és a közelmúltban – húsz év szünet után – ismét járt Észak-Koreában. Munkatársunkkal a "remete-ország" illetve a Kim-dinasztia túlélési esélyeiről beszélgetett.
Az Országgyűlés oktatási bizottsága általános vitára alkalmasnak ítélte azt a Pokorni Zoltán, Révész Máriusz és Kövér László által jegyzett, a Nemzeti Összetartozás Napjának iskolai bevezetéséről szóló határozati javaslatot, amely szerint iskolai kirándulásokat szerveznének a hazai diákságnak a határon túli magyarokhoz. A hvg.hu Pokorni Zoltánt kérdezte.
A Fővárosi Bíróságon Pataki Árpád bíró csütörtökön elutasította Debreczeni József közíró, volt országgyűlési képviselőjelölt, még korábban országgyűlési képviselő keresetét. Debreczeni a Fidesszel, illetve Répássy Róbert fideszes képviselővel szemben tartott igényt háromszázezer forint nem vagyoni kártérítésre. Az ítélet nem jogerős.
Az LMP szerint nem tájékoztatják a közvéleményt az EU-ban 2011 első felében esedékes magyar elnökségre való felkészülés részleteiről, az ezzel kapcsolatos esetleges ingatlaneladásokról, pályázatok kiírásáról. Martonyi János külügyminiszterhez nyílt levelet intéztek, és szükség esetén interpellálni fognak – derült ki Dorosz Dávidnak, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselőjének a Külügyminisztérium előtt tartott csütörtöki sajtótájékoztatójából. Dorosz idézte a HVG hetilap e témában írt cikkét is.
Sólyom jó államfő volt, de Schmitt az emberekhez közelebb álló személyiség, aki a nehéz időkben is becsületes tudott maradni – fejtette ki többek között a hvg.hu-nak adott interjúban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. Mint hangsúlyozta: „amikor Schmitt az 1972-es olimpiai elődöntőben az utolsó asszóban a szovjet versenyzőt verte meg, az maga volt a szembenállás.”
Nem választott elnököt a Szabad Demokraták Szövetségének szombati budapesti tisztújító küldöttgyűlése. Az eddig tizenkét fős Ügyvivői Testület létszámra öt főre csökkent, ügyvezetőt és ügyvezető-helyettest választanak, majd. Kóka János és Fodor Gábor ugyanúgy nem tagja már az SZDSZ-nek, mint Kis János, Pető Iván, Magyar Bálint vagy Kuncze Gábor.
Forradalom zajlott-e le áprilisban a szavazófülkékben? Egyáltalán: mi az, hogy forradalom? Ezekről a kérdésekről vitatkozott egymással szerda délután a Terror Háza szervezésében, annak budapesti épületében Gerő András történész és Lánczi András filozófus. Gerő inkább szabadelvű, Lánczi inkább konzervatív álláspontot vallott.
A Fidesz-KDNP négy képviselője, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence által jegyzett, Az országgyűlési képviselők választásáról címet viselő törvénytervezet megtartaná az ötszázalékos küszöböt, 211 főben maximalizálná a képviselők számát, eltörölné a területi listákat és parlamenti képviseletet adna a nemzeti és etnikai kisebbségeknek. Ha az egyéni választókerületben a választópolgárok több mint fele érvényes szavazatot ad le, akkor – a szavazategyenlőség kevéssé valószínű esetét leszámítva – eredményes lenne az első forduló, tehát az elsőkörös győzelemnek nem lenne föltétele a győztes abszolút többsége.
Az oktatás gondjairól és a tervezett változtatásokról beszélt Hoffmann Rózsa a polgári köröknek, civil szerveződéseknek fedelet nyújtó Polgárok Házában. A napokban ott mutatták be a Kairosz Kiadó gondozásában megjelenő „Magyarnak lenni” sorozat legújabb, Jövőnk a tét címet viselő kötetét. Ennek interjúalanya a kereszténydemokrata képviselőnő, aki minden bizonnyal az oktatási ügyek államtitkára lesz az új kormányban.
Az alig egy éve alakult Zöld Baloldal áprilisban mindössze 1 425 szavazatot kapott. Hamarosan leköszönő elnöke, Droppa György is azok között volt, akik egy új erős baloldali párt létrehozásában látják az MSZP alternatíváját.
A fővárosi bíróságok túlterheltebbek, mint a vidékiek; a probléma megoldásának módjait keresik a bírósági vezetők. Egyebek mellett ez derült ki Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének hétfő délutáni budapesti sajtótájékoztatóján, illetve Gatter Lászlónak, a Fővárosi Bíróság elnökének a hvg.hu számára adott interjújából.
Választás után, kormányzás előtt címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést kedden a Terror Házában. A Jobbik mellett az LMP is ekézés tárgya lett, és részletesen elemezték a fiatalok poltikai orientációjának hátterét is.
Nem lehet tűrni a szabadság korlátozását a politikai korrektség (angol rövidítéssel píszí) nevében. Ellenkezőleg, még szigorúbban érvényt kell neki szerezni, az erkölcstelen vagy rasszista gondolatok terjedésének megakadályozására. Mindkét sarkított vélemény elhangzott az ELTE kommunikáció- és médiatudomány MA programjának keretében múlt pénteken szervezett konferencián.
Mint arról portálunk beszámolt, szerda este a Fővárosi Választási Bizottság 3:2 arányban elutasította a Magyar Demokrata Fórum fővárosi nyilvántartásba vételét, így – jelen állás szerint – a párt nem indíthatna területi listát Budapesten. Az MDF bízik a döntés megmásításában. Az érintetteket és egy választási szakembert kérdeztünk.
Hetven éve, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, mely az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós lépések közül a legjelentősebb volt – legalábbis a visszatért terület nagyságát és a lakosság létszámát tekintve. Magyarország tovább sodródott a világháborúba a náci Németország oldalán.
Minden szakvélemény szerint a Zengő lenne a legalkalmasabb a Duna-völgy légterét ellenőrző mecseki NATO-radar építésére. A Sólyom László és a civilek által elutasított helyszínt azonban nem meri újból elővenni a kormány. A Zengőhöz képest minden helyszín drágább, s még a horvátországi telepítést is szóba került.
Nemrég volt kilencven éve, hogy a Nemzetgyűlés kormányzóvá választotta Horthy Miklóst. A király nélküli királyságot csaknem negyedszázadon át vezető egykori altengernagy a XX. századi magyar történelem egyik legfontosabb politikusává vált
